Polonation group és egyéb érdekes napok :)

Mr. Mutuaval, a vezeto tanarral :))

Szunet utan csatlakoztunk Morganaval a Polonation Grouphoz, egy tanc csoporthoz, akik a pacific szigetek nepeinek tancstilusaiban tanulnak tancokat! Rogton az elso tanitasi nap delutanjan volt egy proba, ahol kozoltek velunk, 2 het mulva fellepes es szeretnek, hogy mi is tancoljunk rajta. Ooo izee okee! :D Azonnal el is kezdtek betanitani a koreografiat, ami egy Samoa tanc volt, es szerintem nagyon is egyszeru! :) Persze ez volt a legegyszerubb tanc mint kesobb kiderult, de nem vartak el tolunk, hogy a tobbit is megtanuljuk ennyi ido alatt. Igy csak ebben fogunk szerepelni. :) Nagyon vartam a fellepest!!! :)

Kovetkezo het hetfojen music oran a tanar bejott a zongora szobaba meghallgatni, csak ugy. Elzongoraztam neki a River Flows In You-t. Azt mondta gyonyoru, nem tud rajta javitani...na meg hogy elo kene adnom szerdan->az az ket nap mulva az iskolai gyulesen! Huu mondom ez kicsit kozeli esemeny, de azert belementem. Az elkovetkezo ket napban a delutanjaim az altalanos suli zongora termeben toltottem, tokeletesitgettem a darabot. :) aztan elkovetkezett a szerda. Az eloadas a negyedik oraban volt, elotte meg lyukason ugyancsak gyakorolgattam. Majd megjott a tanar es mondta, hogy ki kene tolni a zongorat az eloado terem szerusegbe. Nagyon orultem neki, hogy nem egy bena szintetizatoron kell jatszanom, mivel az teljesen mas mind a kezelesben, mind a hangzasban. Itt jon kepbe az en rettentoen szerencses egyenisegem! Persze hogy a dubla ajtot nem tudtuk kinyitni, mivel az also pocok beletorott a betonba... Ezaltal a zongora nem ment sehova. A tanarnak haza kellett ugrania a sajat szintijeert, ami amugy nem is volt annyira rossz! :) Amikor elkezdtek bevonulni a gyerekek a teremben, en szepen "nyugodtan" uldogeltem a terem egyik sarkaban, a szinti meg a masikban...meg a kotta is. Egyszer csak mikor odaneztem, csak ket kotta lapot lattam. O basszus hol a harmadik!!! Rohanok at az embereken, keresem mindenhol orulten, csak nem talalom... Most mi lesz. Mert hogy termeszetesen az elso lap tunt el, meg veletlenul sem az utolso, amikor mar az ember lenyugszik es tudja kivulrol is jatszani a darabot. Jo nem baj, csak ulj vissza, semmi baj nem lesz. Az eloadas elkezdodott. En voltam az elso. A neni beszede evekig tartott, majd mikor mar nagyon ugy nezett ki a helyzet, hogy nincs visszaut, egyszer csak a music tanart latom lobalni egy lapot. Ezt nem hiszem el! Megtalalta! :D Egy tonnas ko esett le a szivemrol, mondtam most mar minden rendben lesz. Aztan Alisha felkomponalt. Valami rettentoen hangos rivaj/tapsfergeteg alatt szepen vegigsetaltam az emberek elott, leultem a szintetizator ele, es kezdtem. Siri csond, csak en jatszom....kicsivel tobb mint 600 ember elott :) Azt leszamitva, hogy meg a labam is kicsit remegett, szivesen ujra elnem.  Amikor befejeztem, ismet taps, majd megkonnyebbules... :)
A kovetkezo napokban csak ugy random emberkek is odajottek hozzam, hogy milyen szepen jatszom. Es meg most is mondogatjak, pedig tobb mint 2 honap eltelt azota. :) Mivel ugye itt nem nagyon tud sok mindenki zongorazni, rajtam kivul csak egy masik srac van, aki ert is hozza mit csinal! :D

Tehat ez volt szerdan, aztan kovetkezo nap nem mentem suliba, mivel mumnak volt a diploma osztoja (ugyanis o egyetemen tanul most pszichologiat, a serult emberekkel valo foglalkozast), amire az egesz csalad ment(kiveve Caitlint). Amikor elkezdodott a ceremonia, uj-zeland himnuszat enekeltek eloszor. En csak probaltam fulelni de semmit nem ertettem. Majd dad odahajol hozzam es mondja, hogy az elso fele maori a masodik meg angol. O mondom oke, szoval azert hangzott olyan furan (amugy a maori nyelv nagyon vicces! Egy csomo magyar szot ki lehet belole hallani, termeszetesen csakis vicceseket, pl. kaki, vagy az egyik tonak a neve: Arapuni, ... :D). Majd fuleltem tovabb, mikor valt at angolra, de egyszer csak veget ert az enek, en meg arra dobbentem ra, eszre sem vettem, hol volt a valtas! :D A beszedek egesz aranyosak voltak, nekem tetszettek, nem az a szaraz toltelek duma, hanem tenyleg tanacsokkal, elmenyekkel, viccekkel telik voltak. Ugye itt mindenki olyan kis aranyos palastot, vagy mi a csodat viselt, na meg a vegen mindenki feldobta a kalapot! Eletemben most lattam eloszor ezt (persze eloben). :) A ceremonia utan nagyon nem volt mit csinalnunk, csak setaltunk a varosban, kajaltunk(mert azt mindig kell! :D -> amugy Evelin mar szedtem fel kilokat! :D). Majd kesobb delutan osszefutottam Steinunnal, beszelgettunk, hulyultunk. Este elmentunk egy etterembe, ami nem csak hogy kinezetre volt tokeletes, de az etel amit felszolgaltak, az is isteni volt (foleg a desszert). Na de ne gondoljuk azt, hogy mind ezt keves penzert, dad kicsit huzta is a szajat, de mum osszes egyetemi tarsa itt kajalt, szoval nekunk is itt kellett! :D Azert en nem bantam! :'DDD Ja ha ehes vagy, akkor meg most egyel, ha nem akkor majd leszel ezek utan! :D Tehaaat elso fogasnak a szokasos kenyer kulonlegessegek: barna, feher, magos, meleg, ropogos, ilyen-olyan kenyer szeletek, kulonbozo martasokkal(fokhagyma, chili, pesto, majonezes szosz,...). Ha nagyon akarja az ember tele tudna enni magat csak az eloetelell, de persze en nem akartam. ;) Majd a foetel: barany es edes krumpli, egyeb zoldsegekkel, meg valami kulonleges ontettel. Ezek utan kicsit mar ugy ereztem magam, hogy szetpukkadok. Majd megkerdezte mum hogy kerek-e desszertet, mert hogy ok esznek azt is. Elnezegetve az etlapot, nem lehetett nemet mondani a fagylalt triora. De mondtam, hogy szuksegem van egy kis mozgasra, szoval Caitlinnel elmentunk a kozeli billiard asztalhoz, ahol mar volt 1 srac es ket pasi. De parokba alltunk es jatszottunk ket kort. Komolyan mondom az egyik pasi kis aranyos horcsognek nezett ki, az alkata is olyan volt! :D Viszont a masik pasitol razott a hideg mindig, amikor raneztem. Ez a tipikus ronda bunko pofaja volt. O.o A kinezetet leszamitva nem volt semmi bajom vele, mert teljesen normalisan viselkedett velunk. :) Aztan egyszer csak odajon Nerissa azzal, hogy felszolgaltak a desszertem. Amikor meglattam, nem hittem a szememnek!!!

Nagyobb volt, mint a foetel! :D Az izek kavalkada meg valami fergetegesen finom volt. :D Igy hat meg akkor is, ha alig fert belem, magamba tuszkoltam, hisz meg sem hagyhatom ott a tanyeron. ;)
Vacsora utan viszont mentunk haza, hisz kovetkezo nap suli. :)






Ezen a hetvegen szombatot is suliban kellett toltenem. Persze nem tanultunk. :D Csak azert kellett bemennem, mert a polonation grouppal working day-t tartottunk. Hiszen kovetkezo heten volt egy eleg nagy vonalu verseny, nekunk meg meg nem volt meg minden kosztumunk. Igy hat reggel koran kellett kelnem, ami nekem igazan nehezen megy. De azert megembereltem magam, es mar reggel kilencre bent is voltam a suliban. Na persze hogy en voltam az elso... :D Mindenki kb. csak olyan 11 korulre esett be... -.- :D Egesz napom ott toltottem, kosztumokre ragasztottam kagylokat, csigakat, koveket. Ahhoz kepest, hogy azt hittem, kicsit unalmas munka lesz, nagyon elveztem minden percet. Mr. Mutua, a vezeto tanar teljesen meg volt velem elegedve, nagyon orult, hogy ennyit segetkezek. :) Nekem meg csak dagadt a melecskem, na meg a hasacskam, mivel etettek rendesen a jo munkaert!!! :'DD Minel tobb ido telt el, annal jobban elveztem. Egyik sraccal pl. baromkodtunk egy sort a ragaszto pisztolyjal: en csinaltam szivecsket ragasztobol, o meg gyurut nekem! :D

  Olyan este nyolckor viszont arra jottem ra, hogy kene kicsit pihenni is, szoval irtam egy sms-t csaladnak, hogy vigyenek haza. :D









Kovetkezo heten minden nap kellett probalni a csoporttal, ami igen csak megerolteto volt. Minden napom igy telt: felkeles, suli, fel negykos hazajovetel, kaja, 1 ora alvas(vagy csak punnyadas a TV elott), 5re vagy 6ra ujra suliba menetel, majd proba este 9ig, hazajovetel, kaja, alvas... :) Ugy osszesegeben elveztem a napjaim. :) Egyik proba valami eszmeletlen jora sikerult. Amikor csak ultunk, es neztuk a tobbieket tancolni, rajottem, hogy az egyik srac teljesen ugy nez ki, mint egy harcsa! Eddig is volt valami erzesem, hogy valamire nagyon hasonlit, de amikor ez leesett, mi is, elkezdtem eszeveszetten rohogni. Mindenki csak nezett idetlenul, mi a fene bajom van. Nem birtam ki, elmondtam Morgananak. Ezt kovetkezoen kb. 30 percig (kihagyas nelkul) fuldokoltunk a nevetestol. :D Legszivesebben megmutatnam kepen, kire is gondolok, de azert felek tole, hogy a srac meglatja sajat magat a blogomba! :D igy hat csak kepzelj el egy sracot, aki tokeletes hasonmasa ennek:

. Azota mindig amikor ranezek a sracra, automatikusan beugrik ez a kep. :D
Penteken, egy nappal a megmerettetes elott a proba 5kor kezdodott, es tartott 10ig...! En vegulis orultem neki, hisz semmi mas programom nem volt. Majd szombaton koran keles, iskolai egyenruha felvevese(mert hogy nekunk is azt kellett viselni, egyszer az eletben:) ), es indulas busszal Hamiltonba. Eleg sok iskola vett reszt a versenyen ahhoz, hogy az elnyert cim sokat szamitson. :) Mivel mi Morganaval csak egy tancban vettunk reszt, nem voltam tulsagosan ideges. Az egesz nap jol sikerult. Mi delutan leptunk fel, de mar reggelre ugye oda kellett mennunk, vegig nezni a tobbieket. Akkor kezdtem igazan felni, amikor lattam, senki sem ront, minden tokeletesen megy. Pablo eljott megnezni minket, ami tokre jol esett. :) Majdnem lekeste az eloadast, mert hogy mi voltunk az elsok delutan, az ebed szunet vegen levo kapuzaras utan. Pablonak a busza meg kesett, szegenynek futnia kellett a buszmegallotol. Pont akkor ert oda, amikor zartak a kapukat. Izadtan rohant a jegyes csajhoz, aki kozolte, minden jegy elkelt. Ketsegbeesetten mondta a csajnak, hogy a baratnoje (!!!:D) lep fel, neki meg muszaj megneznie! :D Hat persze, hogy a csajszi megsajnalta, es beengedte ingyen! :D

Sajnos nem nyertunk semmit, de nem is ez a lenyeg, hanem az hogy elveztuk. :) Fellepes utan kaja burger kingbe, majd haza jovetel. :)

Az itt toltott nem tom mar hany honap alatt sajnos alig voltam bulikban, de hat ez van, nem tok mit csinalni... :/ Ugyanakkor egyik szombaton elmentunk Hamiltonba, Heidi(Finn orszagbol) 18. szulinapi bulijara!!! :) Ez egy cserediakos buli lett, ahol kb. 15-en voltunk, kulonbozo orszagokbol!:)A buli magaban veve jol sikerult, neha voltak unalmas reszek, de hat hol nincsenek! A lenyeg, hogy mindannyian elveztuk! :)

  A tobbiek hangulata hamar lelohadt, ahogy a draga alkohol kiment beloluk, de en eleg sokaig porogtem. Ugyanis bennem egy csepp sem volt a ''party elengedhetetlen italabol'', csak egy Monstert ittam, ami annyira feldobott, hogy mikor mar mindenki aludni akart, en meg mindig vigan tancoltam! :D Hajnali 01:00kor Heidi szulei bejelentettek, vege a bulinak mindenki szepen menjen aludni. En nem hittem a fuleimnek, elhataroztam, hogy akkor is kihozok meg valamit ebbol az estebol. Jol ra is vettem az embereket, hogy tartsunk meg egy kartya partit, benne is voltak. Egy ketto kor utan mar tenyleg mindenki hulla volt...kivetel en! :D Csak neztek ram nagy szemekkel, honnan a fenebol jon ez az irdatlan mennyisegu energia! :D Kicsit ugy ereztem magam, mint amikor Bozontekkal bulizas utan hajnali 4kor elneztunk meg a Westbe... Mindenki csak punnyadt, de en akkor is tancolni akartam meg! :) Aylin sem volt annyira faradt, o mar tulesett a punnyados reszen, igy hat elhataroztuk hajnali 2kor, hogy folytatjuk az estet a szobabam, egy jo kis csajos beszelgetos resszel. Dumaltunk 2-2 es fel oraig mindenrol amit el tudsz kepzelni: a pasiktol a wc-zesig minden szoba kerult! :D Majd olyan fel 5 korul en meg mindig csak beszeltem, de amikor visszakerdeztem, Aylin nem valaszolt. Na mondom oke, jol belealudt a monologomba! :D De hagytam, hadd aludja ki magat! :) Lehet, hogy maskor nem kene Monstert innom, hisz ez meg hozza jott az izgaga termeszetemhez, igy hat vegulis hajnali 6ig nem aludtam semmit! :D Reggel 8kor egyszer csak kidobott az agy. Eszrevettem, hogy Aylin is pont abban a percben ebredt fel, de elhataroztuk, mi nem akarunk takaritani, igy gyorsan visszaaludtunk. :D
Par ora mulva valami baromi jot almodok, erre csak azt erzem, hogy valami nyaldossa a fulem... Par masodperc utan ebredtem csak igazan fel, es vettem eszre, hogy egy kutya van rajtam, ami epp nyaldossa a fulem. Ennel jobb filmbeli ebresztom nem is lehetett volna. Persze Heidiek, akik az ajtoban alltak, csak rohogtek rajtam! Na mondom igazan koszi, jol esett, csak most mennem kene kimosni a fulem! :D
Mire kivergodtunk az agybol, megreggeliztunk, kicsit osszepakoltunk es indultunk volna segiteni a takaritasban, sajnos PONT befejeztuk. Ooo de kar, pedig annyira szivesen segitettem volna! Magamban orultem a fejemben, hogy ennyire jol sikerult az idozitesem. :D Na de hogy ne legyek nagyon boldog, kijott az allergiam, nekem meg persze nem volt papir zsepim. Nem volt mit tenni, fogtam a WC papirt, abba fujtam az orrom. Par orat meg elbeszelgettunk, majd mikor mar mindenki osszepakolt, elcsentem egy WC papir gurigat es igy indultunk el a bevasarlo kp.ba. Mert hogy nekem cipot kellett nezni a sulis balra. :D
Persze hogy a legjobb elfoglaltsag a vasarlas egy atbulizott ejszaka utan... Na de nem tudtam mit csinalni, tenyleg meg kellett venni. Mivel egyben biztos voltam: Tokoroaban nem fogok talalni normalisat, mezitlab meg nem igazan akartam menni! :) Ugy hogy "megrohamoztuk" a boltokat (vagyis inkabb bekullogtunk) nagy sport taskakkal, na meg halozsakkal. Ja! Es egy WC papir gurigaval. xD Mindenki csak nezett rank, mint a hulyekre: Mit akarunk ezekkel a cucokkal, le akarunk taborozni a boltokban es halozsakban aludni? :D Oke hat csinaljak, de mit akar az a hulye, Wc papirt szorongatva a kezeben?
Hat eleg viccesen neztunk ki, hadd ne mondjam. De nem sokat torodtem a korulottunk levokkel, nekem kuldetesem volt: Vegyuk mar meg azt a rohadt cipot, es tunes! :)
Fogado apum is valahol ott volt a vasarlo kp.ban hisz o vitt minket haza. Egyszer csak csong a telom. Dad az. Folveszem: Hi Ronnie. You said you'll never meet Hungarian people during this year. That's not true! Come here and you can speak with a Hungarian girl!
Nem hittem a fulemnek! Komolyan mondja, hogy talalkozhatok egy magyar csajjal?! Nagyon megorultem, minden egyeb gondomat felretettem, es rohantam is (persze csak kepletesen). :) Kiderult, hogy a csaj itt el mar egy eve, es az egyik boltban dolgozik eladokent! Amikor meglattam, nem mertem magyarul beszelni, nem tudtam, mennyire erti meg. Igy hat angolul kezdtem bele, de mondta, tud o meg magyarul csak hat eleg nehezkesen megy neki. Igy hat elkezdtunk magyarul beszelni egymashoz. Elkepeszto egy elmeny volt! Nem, hogy nem jutott eszembe egy-ket szo, de semmilyen ertelmes mondtatot nem birtam kinyogni. O is ugyanabban a helyzetben volt. Igy hat neha mar annyira nem birtunk kommunikalni, hogy vissza vissza tertunk az angolhoz, de mikor rajottunk a valtasra, akkor is eroltettuk magunk: nem nem magyarul kene beszelgetni!!! Olyan mondtatokat gyartott mindegyikonk, hogy az egyik fele magyarul kezdodott, majd par szo angolul, majd megint magyar. Nem hittem, hogy ez meg fog tortenni, hiszen amikor itthon vagyok, es beszelgetek a szuleimmel, semmi baj nincsen. Mindez csak azert tortent meg, mert korul vettek az angol emberek, ami egy olyan suggallatot ad az embernek, hogy az o nyelvukon kene megszolalni, na meg a csajnak is angol akcentusa volt, igy hat meg nehezebb volt koncentralni az anya nyelvre! :D Ahhoz kepest, hogy iszonyatosan szegyeltem magam, nagyon elveztem. Az biztos, hogy egy eletre megmarado beszelgetes volt ez. :)
Olyan 3 ora mulva, hulla faradtan, piros orral sikerult elhagynunk Hamiltont. Majd nagy alvas, eeees kovetkezo nap suli. -.- xD

Egy kis egyveleg a szunet vegeig

Ez meg mindig az oszi szunetol szolo beszamolas! :D
Tehat a kovetkezo napokban csak otthon henyeltem, neha atjottek a csajok, elmentunk setalni a motorcross palyahoz a kozelben. Tok jo volt nezni, ahogy ugrattak, a levegobe repultek, majd legiesen megerkeztek. Arra gondoltam, hogy esetleg en is kiprobalhatnam... ja varj csak...nem vezethetek mig itt vagyok. -.- Szoval ez az otlet is elvetve. :/ Na meg a seta kozben talalkoztunk egy par loval, akik a kis foldteruleteiken legeltek. Morgana nagyon elvezte, o imadja a lovakat. Engem annyira nem tudott meghatni. Csak lovak, akiket lehet etetni...
Par nappal kesobb, mikor egyedul voltam otthon, kedvem tamadt egy kis biciklizeshez. Nem volt jobb dolgom, elmentem megint a lovakhoz. Amikor megerkeztem biciklivel, bukosisakkal a fejemen, latni lehetett a felelmet a szemukben(ki ez az ufo? :D). A kisebb felos felkeltette a figyelmem. Kb. 10 percig probalkoztam magamhoz hivni. Nagyon lassan kozelitett, labaiban a bizonytalansag, keszen arra, hogy barmelyik percben nekieredjen a masik iranyba. Elboritott egy erzes, mintha en lennek a kisherceg, a lo meg a roka. Hosszu percek utan, mikor annnyira kozel volt mar, hogy megtudtam erinteni, latta, nem kell semmitol sem felni. A felelem atvaltott megnyugvasba. Es mind ez nem csak a szemeben volt, latni lehetett ahogy a nyugalom vegig fut a testen. Ez valahogy orommel toltott el. Tobb mint fel oraig vele voltam, etettem, simogattam. Akkor ertettem igazan meg, mit jelent teljesen odalenni egy loert, tokeletes harmoniaba lenni vele. :)

Egyik nap meg  a szunet alatt csak ultem a szobamban, erre bejon a tesom... Huu mondom vele meg mi tortent? (ugyanis meg mindig nem igazan beszel velem, azaz nem komunikalunk, csak amikor muszaj...) Megkerdezte, szeretnek-e veluk tartani Taupo melletti kis varosba, ahol furdeni fognak a toban. Orultem a meghivasnak, mondjuk azert sejtettem, hogy mum kerdte tesom a meghivasra, de azert elfogadtam, hisz javitani akartam a kapcsolatunkon. Jott velunk meg ket srac, na meg tesom legjobb baratnoje. Amennyire jol ereztem magam a barataimmal, annyire rossz volt ez... :/ Tudod milyen amikor felig ismeretlenekkel vagy, akik nem beszelnek hozzad, raadasul az egyetlen kapocs koztuk egy kozted a fogado tesod, ako ugyancsak nem szol hozzad... Ooooo csak kicsit voltam egyedul. De hat egyszer csak meg kell tanulnom sajat magammal lenni, ez furan hangzik, de ha belegondolsz, a legnehezebb dolog az embernek sajat magaval lennie! Ez az erzes akkor is kisertett, amikor teljesen egyedul kellett utaznom 2 napot repulovel. :/ :)


A szunet vege fele elhataroztam, csinalok a csaladnak egy kis langost.

Ez nem az enyem, csak loptam netrol a kepet :D

Az az egyetlen kaja, amit mar ezerszer megcsinaltam, teljesen biztos vagyok az elkesziteseben. Ja meg ugye azert is latszott jonak, hisz nekik halvany lila gozuk sem volt rola, mi is az. :D Na hat ott kezdodott a kis tortenet, hogy ra kellett jonnom, se tejfol se kefir nincs itten. A tejfol meg nem okozott nagy fejtorest, elvegre beerem en sour creammel is (meg akkor is ha nem pont olyan ize van). A kefirnel nem voltam egeszen biztos magamban, valoban nem kapni itt, vagy csak mashogy nevezik. Na azert szepen feltettem a kerdest: van-e itten kefir? Ok csak neztek szep kis kitagult pupillakkal, ertetlenul persze. Mondom oke, megprobalom elmagyarazni, mire is gondolok: hat az ugy keszul, hogy a kis gombakat beletesszuk a tejbe, es akkor azok megcsinaljak a kefirt.... A tekintetuk magatol ertetodoen maradt ugyan az! :D Huu de azert par ora alatt sikerult elmagyaraznom, majd kiderult hogy itt is lehet kapni, csak azt bakterizalt joghurtnak hivjak. :)
Tehat elindultunk a boltba, megvenni a hozzavalokat. Megtalaltam a sour creamet, na meg azt a fura joghurtot is. Na de csak hogz ne legyen olyan egyszeru az elet, persze hogy az eleszto kulonbozott. Allitolag mar lehet otthon is kapni szraz elesztot, de en meg soha az eletben nem talalkoztam vele. Mondjuk nem tunt problemanak, szoval azt is megvettuk. Hazajovetel utan hozza is fogtam. Tok jo, minden siman ment, szepen elkesitettem, majd beraktam a hutobe egy oraig megkelni. 1 ora mulva megneztem a tesztat, es csak nem azt latom, hogy semmivel nem lett nagyobb... na ez is csak velem tortenhet meg. . .! :D Mum mondta is, hogy furcsalta, miert rakom a hutobe a tesztat, amikor ok mindig a meleg tuzhely mellett keletik. Na ezt nem tudta volna elobb mondani! Neeeeem aaam! :D De azert sikerult kimagyaraznom, hogy nem en orultem meg, hanem az eleszto maskent mukodik. Hmmm... tehat mit is kezdjunk a tesztaval, mivel ebbol mar nem lesz vacsora. Apum ki akarta dobni, nekem viszont jott egy mento otlet: csinaljunk belole palacsintat! :D Szoval szepen kisotottuk, es basszus Finom lett!!! :DD Hat igen, az elso magyar kajam a langostesztabol keszult palacsinta! ;)

Ez egy eleg regi kep rola (netrol szedve)

Valamikor voltunk setalni a kozeli erdoben Mummal es Daddal. :) Az erdo teljesen ugy nezett ki, mint az otthoniak. Kicsit eszembe jutatta az otthoniakat. :) Ami viszont erdekesebb volt, az par nappal ezutan kovetkezett, ugyan is elmentunk a kicsit messzebbi termeszetes erdobe, ami valami elkepesztoen gyonyoru volt! :) Azt hiszem meg nem lattam ilyes fele erdot eletemben eloben. Olyan volt mint egy dzsungel: egy csomo pafrany, eleg sok kozuluk nagyobb mint en, palma fa szerusegek, lianok ossze-vissza... Csodalatos volt. Csinaltam is rengeteg kepet. :) Igazabol az ok ami miatt elmentunk oda, mert szuleim meg akartak mutatni nekem a legnagyobb fat a kornyeken, ami tobb mint 1000 eves.
Az atmerojere nem emlekszem, de nagyon nagy volt, tiznel tobb ember kell hozza, hogy korbe tudjak olelni. Sajnos nem erinthettem meg, mivel korul volt veve keritessel. Es a kepen sem latszik emiatt, mekkora is valojaban, de nem baj. :)Visszafele kicsit lemaradtam fenykepezni, viszont amikor siettem a tobbiek utan, csak azert sem ertem utol oket. Nem is ertettem miert, nem voltam en annyira lemaradva. Egyszer csak bazi nagy zorej, apum kiugrik egy fa mogul es ramdordul! Ur isten a ver is megallt az ereimben ok meg csak rohogtek rajtam! :D
Jeeee azt hiszem ennyit a holidaysrol, vegere ertem. :)) Ahhoz kepest, hogy nulla tervvel vagtam neki, egesz jol sikerult. Igy leirva jon ra az ember, hogy mennyi mindent is csinalt! :D

Raglan

Taupobol haza erkezeskor rajottem, hogy nincs tovabbi programom a szunet hatra levo reszere, tehat krealnom kellett valamit nagyon gyorsan. Mum mondta, hogy szerdan megy Hamiltonban par dolgot elintezni egyetemen, fel tud minket vinni a varosba. Hat gyorsan megkerdtem a "Hamilton cserediakokat", mit is csinalnak azon a napon. Kiderult, hogy ket srac megy Raglanbe, a tengerpartra. Huuu ezt nem hagyhatom ki! Gyorsan leszerveztem Morganaval, meg a sracokkal az utat. Ez volt elozo este, kicsit keson, de jobb mint soha. ;) Reggel koran kellett indulnunk, az egyetlen busz 8:30kor startolt Hamiltonbol Raglanbe. Hat persze, hogy indulasnal kellett jeleznie a benzin tartalynak, hogy etess meg! Ezert meg kellett allnunk tankolni, amivel pont annyi ido ment el, hogy Mum azt mondja, kezdhetunk valami mas programot szervezni, mert nem fogjuk elerni a buszt. Ezt "orvendetes" volt hallani, fogalmam sem volt mi a fenet kezdhetnenk ketten abban a nagy varosban. Ja varjal! Tudom! Mehetunk vasarolni! -.- :'DD Azert ennek ellenere megkertem Mumot, probaljon sietni, hatha kesik a busz. Kozolte velem, ilyenkor meg a reggeli dugo is a segitsegunkre lesz a varosban...!
Amikor elertuk a varos szelet, es dugonak nyoma sem volt, Mum mondta, rohadt mazlistak vagyunk!:) Az iphone azt mutatta, 13 perc kell meg a celallomasig, a busz persze 8 perc mulva indult. :\ Uzentem Pablonak, probalja szoval tartani a sofort olyanokkal, hogy o cserediak Mexicobol, na meg epp var ket masik cserediakot is, csak kicsit kesnek. Amugy meg Uj-Zeland egy gyonyoru orszag, imad itt lenni, es az emberek is rettentoen aranyosak, segitokeszek, ... ;) Percekkel utana megerkeztunk, kiugrottunk a kocsibol, es eszeveszett rohanasba kezdtunk csak egy random buszhoz, hatha van szerencsenk es beletrafalunk! :D Miert is lett volna, ez egy teljesen mas busz volt, de mivel latta a sofor a ketsegbeesett arcunk, feltelefonalta a masik busz vezetojet, varjon meg minket, majd elmagyarazta, hogy jutunk oda. Nem is hittem a fulemnek. Azt vartam, hogy leorditja a fejem, amiert zavarni mertem, egy teljesen mas ugy okabol. :D
1 ora mulva mar Raglanben is voltunk, egy lelegzet elallito helyen.

Nem gondoltam volna, hogy ennyire megfog ez a tengerpart. Raglan egy kis varos, hosszu parttal az ocean es a beletorkollo folyonal. A part a folyo menten fekete homokkal volt boritva, amiben tokeletesen latszottak a feher kagylok; az oceannal pedig sotet sarga. :) Ez a gyakori nagy hullamok miatt a szorfos partok egyike. Mum figyelmeztetett is ra, hogy vigyazzak vele, nem annyira lenne vicces ha megfulladnek. :D
A viz kellemesen hideg volt, de hat mire is szamithat az ember az oszi szunet kellos kozepen? :) Az egesz part menten mindenhol sekely volt a tenger, egeszen befele is. Igy harman(Pablo, Miguel es en) neki iramodtunk. Nem volt egyaltalan veszelyes, hisz mindenhol csak a hasamig ert, hullamok meg csak beljebb kezdodtek. Pablo elorreb jart, mint mi. Egyszer csak azt latom, mintha setalna a vizen. Persze nem supermanne valt, csak felfedezett egy szigetet egeszen bent, amit nem lehet latni, hisz bokaig ero viz boritott. Nagyon nagy elmeny volt a tengerben, messze a parttol ciganykerekezni, vagy csak leulni a viz felszinere es elvezni a kilatast. :) A hullamok mindegyike megallt a sziget kezdetenel, ettol a viz szo szerint tukor sima volt, amikor nem mozogtunk. Valami elkepesztoen nezett ki... Azt hiszem ilyenben meg nem volt reszem. :) Sajnos lefenykepezni nem tudtam, azert annyira nem vagyok orult, hogy bevigyem magammal a fenykepezogepet, a partrol meg nem latszott. :D Egy ido utan talaltunk meg egy szigetet beljebb, majd meg egyet! ;D
Most jut eszembe, hogy nem is reszleteztem a kagylokat! Csak hogy fokozzam a gyonyoruseg erzetet, az egesz part be volt teritve kagylokkal! Raadasul fesus kagylok voltak tomegevel. Volt olyan part resz, amirol azt hitte volna az ember, hogy a fekete homok atvaltott feherbe, de mikor kozelebb mentel, lattad hogy az a feher takaro csak kagylok ezrei. Erdekes erzes volt rajtuk setalni, es erezni a talpaddal ahogy tornek ossze a sulyod alatt. :) En persze teljesen megorultem tole, hiszen imadom gyujteni a kagylokat, csigakat es koveket! :) Ez az en egyik hulye hobbim, amivel neha oruletbe tudom vinni az embereket! :D Olyan 10 masodpercenkent (komolyan) felkialtottam, hogy "Milyen szeeep!", es felszedtem a kezembe. A tobbiek csak rohogtek rajtam, majd egy ido utan rajuk is ratapadt ez a mania, de nem maguknak, hanem nekem gyujtottek! :D Par perc alatt mar stocokban alltak a kagylok a kezemben! :)
Ebedelni vissza kellett setalnunk a varos kozpontba, ami azert nem volt valami kozel, na de hat volt idonk. :) Es mit ettunk? Fish and chips! :D Az itteniek imadjak ezt a parositast. Persze 'nagyon' egeszseges egy kaja, de azert azt nem tagadom, hogy fincsi! :D Majd talalkoztam almaim wc-jevel, ami/aki meg beszelt is hozzam!!! :D Nem viccelek... Amikor beleptem a helysegbe es egy erinto gombbal becsuktam a pancel ajtonak kinezo valamit (mert hat vedelem kell, nehogy radrontsanak :D), megszolalt egy hang: elmondta mit hogyan tudok iranyitani, majd szep napot kivant. Ooo mondom koszi a segitseget, de azt hiszem egyedul is menni fog! :D Elnezest azoktol akik szerint illetlenseg reszletezni, de azt hiszem nekem csak normalis -NEM- ep eszu barataim vannak, akik olvassak ezt a blogot!! :D Tehaaat amikor le akartam huzni, rajottem, talan megis figyleni kellett volna, hogy is kell ezt csinalni. :D Minden gombnak tuno matricat nyomkodtam, de csak azert sem sikerult. Vegul hagytam az egeszet, elkezdtem kezet mosni. Es lassanak csodat: az erzekelos csap beindulasakor a wc is lehuzodott. Aaa szoval ez is automatizalt. Aztan ugye a csap egy bevajt helysegben volt a falban, mellette az erzekelos szappan adagolo. Aztan mikor kicsit arreb mozdult a kezem, bazi nagy zaj en meg ilyedtemben akkorat sikitottam! Kintrol megkerdeztek, hogy minden rendben van-e. :D Mondom ja csak nem gondoltam, hogy a falban a csap mellett meg egy kez szarito is be van epitve, ami na mi? Erzekelos! :D De sajnos a wcvel valo elso talalkozas utan bucsut is kellett neki mondanom, hisz indultunk vissza a folyo partra, ahol epp apaly volt. Ezert jo sokaig be tudtunk setalani az iszapban, ami tele volt kagylokkal. Mondjuk en inkabb ugy fogalmaznek, hogy a kagylokon amik kozott volt nemi iszap is! ;) Gondoltam orulni fognak az otthoniak, ha gyujtok egy kicsit a kagylokbol. Igy hat fogtam magam, csatlakoztam a madarak tomegehez, es szedtem egy zacskonyival.
Olyan 4 korul indult vissza az egyetlen busz, szoval muszaj volt otthagynunk Raglant. De mar akkor tudtam, hogy meg visszajovok egy parszor ide. :)

Otthon, amikor megmutattam a kagylokat, baromi nagyot neztek a fogado szuleim, majd elkezdtek rohogni. Kerdem mi a baj, szeretitek nem? Mondjak, persze, csak vegulis illegalis elo kagylot gyujteni! :D Mondom, izee bocsi nem tudtam! :D Na de azert kovetkezo nap megcsinaltuk vacsorara Morganaval. - Joo igazabol o csinalta a kajat, en csak legyeskedtem mellette. ;)

Ooo arrol el is felejtettem irni, mennyire egy mazlista voltam (egyszer az eletben:D): amikor befejeztuk a furdest, es elkezdtem ellenorizni a karkotoimet, hogy mind meg van-e, hat persze, hogy a legfontosabb hianyzott a karomrol... Az, amit tesom (Agi) csinalt, egy fajta emlek karkotonek. Ooo Mondom * jo, valahol furdes kozben elhagytam. Tehat, vegulis ha vegig fesulom az oceant, talan megtalalom. :'(
Aztan amikor hazajottem, es kipakoltam a taskambol, megtalaltam a levetett ruhaim kozott!!! :) Ekkora szerencsem ritkan van: pont akkor lazult meg a csomo, kotodott ki a karkoto es esett le a csuklomrol, amikor a ruham huztam le magamrol es raktam be a taskaba. :) Tehat sikerult meguszni egy bevallast Aginal, ami nem lett volna tul kellemes... :)

Wellington; Taupo

Kovetkezett a ket hetes oszi szunet(mert hogy itt ugye osz van:/), amikor voltunk Wellingtonban, Taupoban, Raglanben, na meg egyeb kisebb turakat tettunk egyszer az emberek altal ujratelepitett erdoben, egyszer a termeszetes dzsungel szerusegben(ami mellesleg gyonyoru volt). :)

Wellingtonban csak ket napot toltottunk(mivel Dad dolgozott ott, illetve Caitlinnek soccer meccse volt.), viszont nagyon jo volt. Ez egy gyonyoru, oriasi varos, ahol allandoan fuj a szel. :D

Elso nap, mikor megerkeztunk, Dad kitett minket a kocsibol, hogy hajra jarjuk be a varost! :D Ooo mondom koszi! :D Na de sikerult megtalalnunk a Te Papa Nemzeti Muzeumot(ami igen csak fura volt: egy csomo emeletbol allt, de csak egy szolt igazan a nemzetrol, a Maorikrol. A tobbi a foldrengesrol, erdo tuzrol, cunami szerusegekrol. Oke, hogy 1-2 igen gyakori itt, de azert ez meg sem a nemzethez tartozik.:D). ***
Par ora mulva (kb 4:D), mikor vegeztunk, elmentunk Mekibe kajalni. Komolyan mondom, amiota itt vagyok 5szor annyiszor voltam gyors kajaldaban, mint ahanyszor az egesz eletemben! Es most nem tulzok.... O.o
Ezt kovetoen voltunk vasarolni...ismet... -.- :D, aztan este fele, mikor a boltok zartak elindultunk fel a hegyre a 'cabel carr'al, ami a botanikus kertben vegzodott.

 De persze, hogy csak sotetedeskor ertunk oda, szoval a kertbol nem sokat lattunk, ugyanakkor megtalaltuk a jatszoteret!!! :D Igen, tudom, hogy 17 eves vagyok, es cserediak letemre kepviselnem kell a magyar tinedzsereket, de mind ezt felre tettem es egy nagyot okorkodtem Aylinnal. :) Majd Aylin talalkozott masik nemet turistakkal. Jol elbeszelgettek egymassal, en meg csak alltam, mint egy kuka... Akkor dobbentem ra, hogy en 1 evig nem fogok magyarokkal osszefutni, es csak ugy random beszelgetni veluk, MAGYARUL!!! :'( Ez kicsit elszomoritott, de nezzuk a jo oldalat: kulonleges vagyok!!! :D En vagyok az egyetlen magyar cserediak Uj-Zelandon! :)
Este pedig elmentunk vacsorazni Daddal, Caitlinnel, meg Caitlin egyik soccer tarsaval. Eloszor a pincer csaj nem akart beengedni az etterem (es bar)-ba, mert hogy ketten nem multunk el 18-ak! Mivan? Mi csak kajalni akarunk! :D De hamar rendezodott minden, sikerult kajahoz jutnom, szoval boldog voltam. :D Vacsora utan mentunk is a motelba, amirol azt hittem, olyan kis szerenyebb szallas lesz egy ejszakara. Miert is kellene jobb annal? Naaa ja. Ott kezdodott, hogy harmunkra volt ket emelet. Az also csak a modern nagy konyhabol (minden felszerelessel egyutt) es a nagy nappalibol (nagy tvvel termeszetesen) allt, a felso szinten voltak a szobak(csodaltam is hogy csak ketto:D), es ket furdoszoba, mert hogy egy nem lenne eleg. Ja meg ki is hagytam ket helyseget: egy a mosogepnek, meg egy a vasalo deszkanak. Ugye mivel mosni, vasalni akarom azt az egy koszos ruhamat amiben epp most vagyok... :D De azert csak sikerult elaludnom este a "kenyelmetlen" agyban.
Majd reggel keles, vasarlas Aylinnal. Hadd ne mondjam, eddig sem szerettem tulsagosan vasarolni, de most mar sikerult meg is utalnom. Nem magaval a vasarlassal van bajom, hanem a penzzel. Mert hogy sporolnom kell egyeb igen csak draga szorakozasokra(bungee jumping, sky diving,...). Viszont buszke vagyok magamra, mert ket honap alatt csak egy honapnyi kolto penzt koltottem el! :))) Mikor Aylinnak sikerult kivalasztania 20 ruha kozul egyet, es meg is vette azt, indulni is tudtunk Caitlin soccer meccsere(20 perces kesessel, na de nem baj:D). A meccs nem volt tul jo, mi voltunk az egyetlen nezok, igy mindenki furan nezett rank, mit is keresunk mi ott. Na de utana elmentunk a tenger partra, ami gyonyoru volt. Kek tenger, par hajo kikotve, sarga homok, siralyok tomegevel, ..., teljes idill. Csak a forgalmas ut nem kellett volna oda melle. :( Sajna nem furodtunk, mert Aylinnak tul hideg volt a viz, egyedul meg nem ereztem poennak belemenni a tizenvalahany fokos tengerbe osszel, csak ugy szetfagyni! :D Ugyanakkor csinaltunk sok sok kepet, amit persze nem tudok ide rakni kedves kis szamitogepem miatt nem tom leszedni az SD kartyarol. -.- Tengerezes utan viszont indultunk haza, mivel az ut vissza fele is 5 oraba tellt. :O Igy hat 11re otthon is voltunk. ;)

Par nappal kesobb egyik reggel elmentunk Taupoba Morganaval es a csaladjaval, csak 1 napra korul nezni. Na talalgass, mivel kezdodott a nap? Jeeee vasarlas! :D Morgana imadja ezt, szoval nem volt mas valasztasom. :) Egy ido utan sikerult meggyoznom ot, hogy menjunk ki a to partra ebedelni, beszelgetni (Taupo egy nagy to partjan fekszik). Szoval azert sikerult megusznom az egesz napos bolt turat. ;) Hazafele elugrottunk megnezni az ottani bungee jumpingot. *** Ez csak 47 meteres volt, eleg kicsinek nezett ki. :\ En a kicsivel tobb mint 100 meteresre palyazom, de majd csak (itteni)tavasszal, a deli szigeti turan fogom kiprobalni. :)

Yeeeeah :D

Oke tenyleg elnezest, amiert ilyen reg nem irtam mar. :(

A gepem meg mindig nincs rendben, mar vagy 3 hete a szervizben van. Egyszer mar kiperkaltam erte 40 dolcsit, majd hazahoztam, es ugyanaz a problemaja van megint. Hat visszavittem, hogy csinaljak meg normalisan, de ingyen! -.-
Most meg mar annyi minden van a fejemben, hogy kenytelen vagyok elkezdeni a suliban levo szamitogepen irogatni lyukasok alatt. Ezert is bocsi az ekezet nelkuli modert.
Mivel 'kicsit' sok minden tortent azota, hogy utoljara irtam, nem akarom mindet rad zuditani, szepen fokozatosan fogom adagolni, mig egy ido utan utolerem magam. ;) Ha utolerem...! :D
Ja es sajnos nem tudok sok kepet berakni, hisz az enyeim meg mindig az SD kartyan vannak, onnan meg nem tom leszedni oket gep nelkul. :/

Azt hiszem az elso elmeny, ami elmaradt, az a Hamilton light glow fesztival volt. 
Egyik heten, amikor nem volt semmi programom, penteken arra jottem ra, mindenki tavol lesz, nekem meg nincs mit csinalnom. Nem akartam egyedul tolteni a ket napot, elkezdtem valamit kiokoskodni. Lelkesen program utan kutattam, majd par ember megkerdezese utan talaltam magamnak egy masik cserediakot(Steinunn) fbon, aki Hamiltonban lakik, es mondta, nincs senkivel sem mennie a night glow fesztivalra. Ennek rettentoen orultem, igy hat megkerdtem, had aludjak nala szombaton. Orommel fogadta a keresem, igy is lett. Szombat delutan-este fele mar ott is voltunk a fesztival helyszinen, elveztuk a felhajtast, talakoztunk tobb cserediakkal is, de nem tartott tul sokaig. Olyan 9 korul arra eszmeltunk ra, hogy mindenki megy haza, mi meg meg menni akartunk volna ide-oda, partyzni... Mivel tenyleg nem volt semmi esely a tovabbi szorakozasra, elindultunk hazafele (biciklivel, mivel hogy azzal erkeztunk oda is). Amikor elhaladtunk egy csorda srac mellett, azok koszontek, mondom nem hagyhatom annyiba. Oda orditottam, merre mennek? Tudnak valami jo helyet? Na hat kiderult, hogy ok a Mekibe tartanak, ami annyira nem tul erdekes tevekenyseg. :D Viszont jonak tunt elkiserni oket, kozben beszelgetni. Ok is nagyon orultek nekunk. ;) Majd egy ido utan meguntuk oket, igy kerestunk magunknak egy masik csoportot, majd ismet egy masikat. :D Olyan 11 korul viszont valahogy csak haza keveredtunk. Muszaj volt; kovetkezo nap munka! :D Kiderult, hogy Steinunn onketneskedni fog a reggeli holeg ballon esemenynel, en meg vele tartottam, mert miert ne. ;) A hajnali kelest leszamitva nagyon elveztem. Feladatunk volt a gyerekeknek segiteni bemaszni a ballon kosaraba, illetve adomanyt gyujteni a mentos alapitvanynak. Kis aranyos narancssarga mellenyben. :)
Sajnos hamar veget ert, mivel tulsagosan is fujt a szel(amugy csak egy kicsi szello volt:D) ahhoz hogy igazan lehessen elvezni a dolgot, igy sorban mindegyik holeg ballont leeresztettek. :( Na de, hogy ne keseredjunk, irany tovabb Hamilton Gardensbe, ahova meghivtam Miguelt, Pablot, Alonsot, Morganat, es persze Steinunnt. ;) Amikor odaertunk, kiderult, hogy epp tok fesztival van, mondom pont kapora jon egy kis plusz program. ;) 
Volt tok suti verseny is, ami igen csak tetszett Pablonak, mondvan ingyen kaja. :D (o mindig ehes! :D) Oda is ment megkerdezni, ehetunk-e belole a verseny utan. Eloszor nem nagyon tetszett a neninek az otlet, de miutan Steinunn bejelentette, meg soha eleteben nem evett tokot, belement a dologba. Igy hat ebedunk is lett! :D A sutik finomak voltak, mondjuk egy ketton nem igazan ereztem a tok izet! :D Majd megprobaltuk vegigjarni a kertek rengeteget, de megint nem sikerult. :D Eszmeletlen nagy az a terultet! :D De voltunk kb 10 kertben, mindenegyesben otvenezer kep keszult, csak mert. ;) 

Ooo es lett uj pasim...egy imadkozo saska kepeben. ;)
Majd kartyaztunk legalabb egy orat. Olyan 3 korul viszont indulnunk kellett haza, apum megerkezett a munkabol felvenni minket. :)


Kovetkezo hetvegen nem tortent semmi kulonos, nem voltam semmi random helyen. :D Viszont ekkor kaptam meg idosebb fogado tesom regi iphonjat, ami "csak" egy 3S...:D O kapott helyette egy iphone 4et. Egyik nap osszeszamoltak, hany iphonja is van osszesen a csaladnak, es valami 10-11 jott ossze??? 4en vannak a csaladban... -.- :'D Tehat egesz hetveget ezzel a dragasaggal toltottem, raraktam vagy 30 alkalmazast! :D Ez az oka, amiert neten tudok lenni a gep nelkul is. Most pillanatnyilag ez az eletem... :)

Bocsi

Huu nagyon sajnalom, hogy lassan mar egy honapja nem irok ide. Csak hogy voltak(vannak) problemak. Mert ugyanis eloszor csak szimplan nem volt kedvem irni (bocsi de ez van! :D). Aztan jott a 2 hetes oszi szunet, amikor semmi idom sem volt. Hogy ez meg ne legyen eleg, a szamitogepem felmondta a szolgalatot! Szoval most mar eselyem sincs blogot irni, mivel csak egy iphoneom van, amirol nem akarok hosszu oldalakat potyogni. :D Tehat most ott vagyok, hogy ha meg akarnek akkor sem tudok irni ide (most is a sulis szamitogepet hasznalom ideiglenesen).
Majd ezen a heten probalom elvinni szervizbe, szoval ha minden jol alakul, hetvegen mar fogok tudni ide irni! :) Na azt hiszem ennyi! Elvezzetek a tavaszt!!!:)

Egy kicsit a suliról :)

Nem tudom, meséltem-e már a suliról, de azt hiszem részletesen biztos még nem. :)

Ebben a suliban csak 5 tantárgyam van(ellentétben az otthoni 12-vel!): English, Chemistry, Tourism, Music, és Art. Én nem akarok semmit sem leszólni, hisz teljesen más kultúra, más berendezkedéssel, elvárásokkal, de nagyon alapokat tanítanak meg csak órákon. Amikor valamit nem értek, az csak is az idegen szavak miatt van. Általában mindent, amit veszünk órán, én már tanultam otthon. Na meg persze alig van házi feladat, nekem soha sincs, mivel könnyű tantárgyaim vannak. :D

English: Ezt a tantárgyat kötelező volt felvennem. Igazából mindenkinek az az éves (szinte) egyetlen feladata, hogy elolvasson 3 különböző műfajú könyvet, majd írjon róla esszét (nem 17-et egy nyár alatt, úgy mint otthon! :D ) Nekem rövid sztorikkal kell megbirkóznom, amikor meg nincs nagyon kedvem csinálni, ezt a blogot írom. :D Ja meg néha filmet nézünk, majd minden jelenetet részletesen átbeszélünk. Aztán vannak könyvtáras órák. Ez csak annyiból áll, hogy ott vagy a könyvtárban, és olvasnod kell, de mindenki csak dumál egymással. :D

Chemistry: Ezzel voltak egy kis problémáim az elején. Ugyan is először a 13. osztályos kémiát vettem fel, ahova mindössze 8 ember járt. Az összes óra abból állt, hogy írtak és írtak és írtak… Én meg nem értettem egy kukkot sem, nem hogy még azt le is írjam! :D Miután 3 órán túl voltam, nem bírtam tovább és leadtam. Cserébe felvettem a 12. osztályosat, ami egy nagyon nagy lépcsőfokkal jobb. Ebben az osztályban nincs csend és nyugalom. :D Azt hiszem ez a nekem való hely, imádom. :D Sajnos a szöveges feladatokkal vannak némi problémáim, hisz minden elemnek más neve van angolul, na meg persze a spéci reakciók is miért lennének ugyanazok? Viszont a feladatok nehézségét a 7. osztályosokéhoz tudnám hasonlítani. Jó persze ők nem tanulnak 7.-től 10.-dik (esetenként 12.-ig) kémiát, viszont azért szerintem kicsit túl könnyű. :) Pl. rendezd a kémiai egyenletet sztöchiometriai számokkal egy egész oldalon át, vagy használd az alábbi összefüggést (n = c x V) 2 oldalon keresztül.  Tudom gonoszság leírni, de nem hagyhatom ki: Kémián nem egész számokat kellett osztani egymással egy másik egyenlet behelyettesítős feladatnál. Mindenki a jó kis okos telefonján lévő számológépet használta, míg én fejben adtam össze őket (aki ismer, tudja hogy nem megy nekem a fejben számolás :D ) Csak hogy elég egyszerű számítások voltak ezek. Amikor rátekintettem a mellettem ülő csaj munka füzetére, épp azt írta, hogy 0.5 : 0.5 = 0.5 Felette meg az állt, hogy 0.035 : 1 = 1. Őőőőőőő, mondom ez nem jó. Kijavította, megköszönte, és mondta hogy nem igazán jó matekból. o.O

Tourism: Itt is nagyjából ugyan ez van. Ha akarod töltögetni a munka füzetet, megteheted, de ha nem, nem. Nagyon fura, hisz a tanárnak szinte semmi hatalma nincs a diákokon. Nem osztogat egyeseket, vagy irat dogát. Nagyon sokan nem hallgatnak a tanár szavára. :/ Szóval ami otthon megy, azt tökéletes fegyelemnek tudnám titulálni az ittenihez képest! :D Amúgy sok minden jót megtanulok az egyik munkafüzetből, amiben ecsetelve vannak a különféle álláslehetőségek. Viszont a másik, matematikai számítások munkafüzet, azt hiszem ismét picit könnyű számomra. Csak egy-két feladatot írok le szemléltetés gyanánt:

1.You work for STA travel and you need to calculate the following (without using calculator):

$ 520.43 + $ 720.00 + $ 99.00 + $ 39.95 = ?
What is the total cost?

2. What would the total travel time be?

3 hrs + 1 hr 15 mins + 2 hrs 50 mins = ?

3. If it were Wednesday 23 October at 6 am int he UK, what time would it be in New

Zealand?

(persze ehhez van egy táblázat, amiből csak ki kell nézni az időeltolódást)

Ja na meg két hete vettük a 24 órás időbeosztást. 3 oldalon keresztül kellett gyakorolni, hogy pl. 4.00 pm = 16:00. :))

Szóval azt hiszem, tudok vele boldogulni matek tagozatos létemre. ;)

Music: Előző órán az ütem beosztást gyakoroltuk, meg a hangnemeket. ;) Aki erre az órára jár vagy hangszeren játszik, vagy gyönyörű a hangja! :D Egy ketten nagyon jól zenélnek, de nem tudnak kottát olvasni!!! Mindent hallás után tanulnak meg! Azt viszont elképesztően jól csinálják, egy-két meghallgatás után leutánozzák. :O Na nekem ez biztos nem menne...
Amikor először oda ültem a zongorához, mindenki el volt ájulva, milyen puhán játszom... :D Azóta minden órán, amikor bemegyek a zongora szobába (ami elég kicsi), a srácok követnek, csak hogy hallgathassák, hogyan játszom. Néha 8-an is vannak abban a tényleg szűk helységben. :D Állandóan azt akarják, hogy a gyorsat játsszam (Scott Joplin: Maple Leaf Rag), na meg a River flows in you-t. :D Nagyon jól esik, ez egy igen csak nagy löket nekem. Ezért is megyek el minden nap az utcában lévő általános suliba gyakorolni, hamarosan lesz kulcsom is a teremhez. ;) Már 3-an is megkértek, hogy tanítsam őket zongorázni, vagy csak egy darabot lejátszani! Az egyik srácot el is kezdtem tanítani az Amelie film főcímdalára, mert nagyon tetszik neki. Egész szépen halad a tanulásban, de persze még sok munkám lesz vele! :)

Art: Az uccsó tantárgy, amiről még kell pár szót szólnom. Itt az emberkék valóban rajzolnak órán, nem úgy mint otthon! :D Az éves feladatuk, hogy egy táblát készítsenek, ami 3 talán A2-es oldalból áll, és egy témának kell lennie, de rengeteg képnek, speciális elrendezésben, nagyjából mint egy paraván. Na nem tudom érthető voltam-e. :D A tanárt meg egyenesen imádom, teljesen őrült egy ember, persze 100%-ig jó értelemben. :) Az első feladatom egy váza lerajzolása volt. Amikor lapra vetettem a vázlatot, megszólal a mellettem ülő csaj: oh my god te tényleg tudsz rajzolni. :D Ő az egyik legjobb az osztályban, az előző évi tábláját amikor megláttam képen, nem akartam elhinni hogy ő csinálta. :D Itt úgy tanulnak rajzolni a diákok, hogy lemásolják más festők alkotásait, ami nem is rossz, nekem tetszik. :) Amikor meg valami mindentől független absztrakt dolgot rajzoltam ki az agyamból, megkérdezték honnan másoltam. Mondom az agyamból. :D Hüledeztek egy sort, aztán megdicsérték. :)

’Hírtelen’ ennyi a sulis különbségekből. Viszont hamarosan elkészül egy újabb lap csakis a kulturális különbözőségekre fókuszálva. A képek lapot meg törölni fogom, mivel fbon úgy is minden fent van, itt meg egy fél óra, amíg feltölt 10et! :D

Palmerston North, Hamilton, Putaruru és mi egymás

2012. március 24-26.:

A pénteki napom nem nagyon indult jól, egyenesen szörnyű volt. A héten írtam egy régi cserediákomnak, akit 2 napra fogadtam még mikulásos összegyülekezésre, csak hogy elmondjam neki, most én is ugyanabban a helyzetben vagyok mint ő volt. Tök jól elbeszélgettünk, nagyon örültem neki. Aztán Pénteken kaptam egy elég megdöbbentő levelet tőle. Azt írta, hogy az előző személyes kérdéseket a volt barátnője tette fel, csak hogy megtudja, volt-e köztünk valami. -.- Amúgy nem érdeklem és hagyjam őket békén. Elképzelésem sincs, hogy tudta így megváltoztatni az a csaj. Nem akarok semmi rosszat írni arról a nőszemélyről, de akinek már mutattam a képeit fbon, tudja hogy milyen… SZÓVAL így indult az én kis pénteki napom.
Viszont a folytatás egészen tetszett, a suliban csak 3 órát töltöttünk. Mum kikért minket, mivel elmentünk Palmerston Northba Nerissa (fogadó tesóm) új kocsijáért, ami Tokoroától 4 órányi utazásra van. Mindenkinek unalmas volt az út, én viszont rettentően élveztem, egy csomót fényképeztem, láttam Új-Zéland ’’sivatagját’’ ami elképesztően szép volt.

Rengeteg gőzölgő lyuk övezte az út egy részét, ami vulkáni működést jelzett. Ahhoz képest, hogy Új-Zéland a birkák és kiwik birodalma, csak ezen az úton láttam tömegesen birkákat, kiwit meg még soha. :D Amúgy Nerissa régi kocsiját kicsit sajnáltam, (az egy kék Suzuki Swift volt) amit a nővére kapott meg, baromi jó sztereókkal. Minden nap, amikor hazamenetelnél elhaladtunk a többi gyalogló diák mellett, bömböltettük a zenét. Imádtam! :D Viszont nem tudtam, mire számítsak az új kocsival kapcsolatban, hisz ez egy régi kis piros kocsi. Amikor megérkeztünk, beültünk és elindultunk tesztelni, hát azt hiszem megnyugodhatott a kis lelkem. Ennek is iszonyat jó sztereója van, ráadásul plafon ablaka, amin ki lehet dugni a fejünk. Egy szóval imádom ezt a kocsit is. Már csak az a baj, hogy nem az enyém! :D
Olyan 11 körül értünk haza hulla fáradtan, de azért még befontam a hajam kis tincsekre hogy szép hullámos legyen következő nap. ;D Szombaton indultunk Hamiltonba (ez csak 1 órányira van) Morganával, Aylinnel meg Nerissával. Úgy terveztük, hogy vásárolgatunk egyet, aztán találkozunk egy másik cserediákkal, akinek a 18 szülinapja volt. Hát ez nem jött össze, mivel a nyelvi nehézség miatt teljesen elbeszéltünk egymás mellett… -.- Kicsit sajnáltam, hisz így nem tudtam odaadni neki az ajándékom. :( 5-ig volt időnk, szóval benéztünk még a Hamiltons Gardensbe. http://hamiltongardens.co.nz/collections/

Képeket nem csináltam, mert hát természetesen hoztam a formám, és otthon hagytam a fényképezőgépem. (Csak ez az egy van Morganától) De jövő héten visszalépünk. ;) Este mikor visszaértünk elmentünk Morganáékhoz. Tv-t néztünk, kibeszéltük a brazil, német és magyar bulizási szokásokat, ha már mi nem tudtunk sehol sem partyzni… :D Aztán jöttünk is haza vacsorázni Aylinnel, mivel megint nálunk aludt. :)

Vasárnapra az időjárás jelentés esőt ígért, de mi nem riadtunk vissza, így is elmentünk Aylinékhez a farmra, Putaruruba, ahol ő lakik. Nem csak a környezet milyensége volt más, hanem a körülvevő hangulat. Otthon az idő nagy részében csönd van, csak beszélgetünk, vagy tesóm veszekedik a szüleivel. :D Hát ez nem volt elmondható ott. Eleve 5 gyerekes családról beszélünk, a gyerekek közül pedig csak egy érte el a tinédzser korszakot. Ráadásul a kicsik barátai is ott voltak náluk, szóval volt zsibongás, veszekedés, hisztizés. De nem zavart, bár azt hiszem, nem tudnám egy egész évig elviselni. Kimondhatjuk, hogy Aylin egy hős! Nem csak, hogy nem panaszkodik, még élvezi is. Ez nagy változás neki, hisz otthon ő az egyedüli gyerek. o.O Kora délután elindultunk 3 kissráccal angolnára vadászni a farmjukon levő folyóhoz. Mivel az én lábamra nem találtak ráillő gumicsizmát, a jó kis Havaiana papucsomban (amit mellesleg a fogadó szüleimtől kaptam) vágtam neki, mondván fasza gyerek vagyok én! Az első öt percben tökéletesen funkcionált, csak amikor a tehéntrágyás sáron keltünk át, szépen komótosan beleragadt a cuccba, és mozdulni sem volt nagyon hajlandó. Mivel nem bírtam lépni sem, nem volt mit tenni, gyalog folytattam tovább az utat…a trágyában. :D Ilyet szólt Aylin: ,,Nem baj, jót tesz a lábadnak, úgy mint a földnek is!” Ó, mondom köszi, te könnyen beszélsz az edzőcipődben! De hát, mint mondtam, fasza gyerek vagyok, mit nekem egy kis sz** amiben bokáig elsüllyedek. Következett a rengeteg gyaloglás a farmon keresztül, ami kisebb részekre volt osztva villanypásztorokkal. Persze át kellett bújnunk alattuk. A 3 kis srácnak ez mit sem jelentett. Egyik alkalommal annyira kicsi volt a hely az alsó drót alatt, alig bírtam úgy helyezkedni, hogy átférjek. Mondja az egyik kicsi, nem kell félnem, az alsóban nincs áram. Na mondom, ezért paráztam ennyit! -.- Jól rá markoltam, hogy feljebb emeljem. Aztán nagy sikítás, bazi nagy szívdobbanás. AHA! Valóban nem volt benne áram… -.- Na de legalább már ezt is megtapasztaltam. :D Kicsit sajnálom szegény teheneket. Egész életüket egy ilyennel körbe véve kell leélniük. :( Ezt eljátszottam még egyszer, amikor véletlen értem hozzá, mert hogy semmiből sem elég egy. ;) 10 kerítésen keresztül meg is érkeztünk a várva várt helyre. Nem kellett sokáig várni, már is horogra akadt az első, állítólag kicsi példány. Természetesen nem megenni fogtuk őket. :)

  Nekem is sikerült majdnem, de mind kétszer, amikor kiemeltem volna a vízből, elengedte a hús cafatot (mivel hogy én nem horoggal fogtam, az túl kegyetlen. :( ). Mit ne mondjak, örültem is neki, hogy nem volt cipő a lábamon, amikor a kb. 75 fokos lejtőn kellett lemenni a folyóhoz, nem pedig egy kreálmányt koordinálgatni a lábfejemen. :D Visszafele már minden simán ment, egy-két tüskétől eltekintve a lábamban, ja meg hogy nagy örömében nekem ugrott egy kutya, szép kis karmolást hagyva magam után. Aztán Aylinéknél kaja, és irány haza. Azt hiszem ez volt az a nap, ami nélkül semmiképp nem szabadott volna visszamennem Magyarországra. Nagyon élveztem minden egyes percet, semmit nem csináltam volna másképp. :)

Hétfőn nem történt semmi különleges a suliban. Kedden Mufti Day volt, ami annyit tesz, mindenki jöhet a saját normális ruhájában, na meg programok szünetekben. Nekem persze semmi változást nem jelentett az előző, hisz 13.-as létemre nem kell egyenruhát hordanom. (Basszus amikor visszamegyek, elméletben 2 évet bukok. :D ) Ebéd szünetben pingpongoztam a srácokkal. Kicsit nagyon megvertem az egyik tanárt (aki mellesleg helyes :D ). Ja közben valaki eltörte a szemüvegem, amit Spanyolországban vettünk… :( Szerdán meg elmentünk Morganával biciklizni a tó körül. Annyira fura: itt valóban hordják a bukósisakot, nem úgy, mint otthon! :D

Na jól van, lenne még ötvenezer dolog, amit mondhatnék, de azt hiszem így is sok mindennel traktáltalak titeket. Ennyit mára. ;)

AFS camp, black water rafting

Tudom nagyon le vagyok maradva a blog írásával. Szóval a dolgok csak torlódtak, és most ismét egy jó adag irományt zúdítok rátok, két hétvégét is. :D

2012. március 9-11.:

A múlt hétvégén egy nagyon jó AFS táborban vettem részt. :) Pénteken indultunk, a pakolással nem sokat törődtem, hisz már (gondoltam én) elég sokszor pakoltam be, rutinos vagyok, nem fog semmi sem kimaradni. Délután megjöttek a csajok, Morgana (róla már írtam régebben) meg Aylin, a másik barátnőm Németországból. Mi vittük őket is. :) 1 óra utazás után, mikor megérkeztünk minden fura volt és ijesztő. Egy csomó ember, akit nem ismersz. De az esti közös játék valami isteni volt, csak szerintem kicsit rövid, nem úgy mint tetetében. :D

Persze, amikor a lefekvésre került sor, rájöttem, hogy nincs semmilyen alvós ruhám… :D Na meg hajszárítót sem vittem, meg elég ruhát sem, mint később kiderült. :D Szóval igazán jóól összepakoltam. :D Olyan 01:00 körül mentünk el aludni, pontosabban a többiek, mivel én egészen 03:30ig semmit sem tudtam aludni…kicsi volt az ágy! :D Az egész fejem meg a nyakam nem fért rá, iszonyat kényelmetlen volt. -.- Szombaton a kötelező programon vettünk részt, vagyis beszélgettünk a problémákról, a kultur sokkról, egymásról. Egy baromi hosszú munkafüzet féleséget kellett kitöltenünk. :| Nem volt olyan rossz, csak a végén már kicsit vontatott… Na de túl éltem. ;) Aztán olyan 3 körül már megint következett egy kis együtt szórakozás. :) Különböző játékok: golflabda a kanálban, az meg a szádban és így légy első :D, zsákban ugrálás, együtt öten ’síelés’ egy deszkával, egy doboz megtöltése vízzel picike pohárkával időre, meg hasonlók. A végén kaptunk egy ’kis’ vizet a nyakunkba, szóval az egyetlen hosszú gatyám (farmer) vizes lett. :D Nagyon élveztem, azt hiszem sikerült jól összeszoknunk. :) Délután még lementünk a kis tóhoz fürdeni. Azt hittem meleg lesz, hisz még is csak kicsi, gyorsan fel tud melegedni. Hát nem volt az. :D De egyszer élünk, úgy hogy belefutottam az egyetlen rövid gatyámban amit alvós cuccnak használtam! Nem tudom hány fokos volt, de 5 perc után mikor kijöttem, jégcsapnak éreztem a végtagjaim. :O Amikor vissza mentünk a szálláshelyre, rájöttem, hogy van két vizes gatyám, egy vizes fürdőruha alsóm, meg egy bugyim össz-vissz. :D Szóval innentől kezdve különböző kölcsön kapott gatyákban voltam. :)) Aztán este tábortűznél beszélgettünk, baromkodtunk egy sort. Egyik srác jól megszervezte, hogy menjünk a srácok szobájába bulizni egyet. Amikor mindenki beterelődött, kiderült, hogy senkinek sincs kihangosítója… -.-

Persze vasárnap már mennünk kellett haza, de csak hogy boldogan menjünk el, fel kellett takarítanunk az egész házat. Na mit kaptam feladatomul, na mit? Csak nem egy rohadt wc-t, hozzá meg még egy fürdő kabint? :D Na de azért jó volt, mert ketten csináltuk egy sráccal, szóval jól elhülyéskedtük. :) Nagyon megkedveltem a cserediákokat. Csináltunk már csoportot fbon, ha minden igaz a hónap végén megyünk bungee jumpingozni Aucklandbe, bár én szerintem csak elkísérem őket, mivel én Új-Zéland legnagyobb bungeejára pályázom, amit majd csak szeptemberben fogok kipróbálni, a nagy Déli szigeti túrán.

2012. március 17-18.(szo.-vas.):

Ez a hétvége is jól sikerült. :) Pénteken már este átjött hozzánk Aylin, beszélgettünk, zenét hallgattunk… Majd szombaton ebéd után elindultunk ismét a tóra (ez már nekem a harmadik alkalom, de még mindig nem untam meg). Morgana nem jött velünk, mert elfelejtette a tervet szombatra. :D Végül is a héten csak kétszer emlékeztettem rá, de ezek szerint mindig csak bólogatott, fogalma sem volt hogy mit mondok. -.- :D Együtt kneeboardingoztunk Aylinnal, neki ez volt az első alkalom itt, Az elején nem tudott kimenni a szélére. Én már

belejöttem, szlalomozni is tudok. :) 

 

Mikor meguntuk, elmentünk a közeli hidhoz, mondván milyen jó lesz 10 méter magasról ugrani. Jó is volt, csak kicsit fájdult meg a tenyerem az ütközéstől, na meg csak kicsit jött rám a frász. :)  Na de edzeni kell a bungee jumpingra, hisz az 100 méteres lesz! :D Aztán a jól megszokott hot pool következett, ahol a picúr halak csipkedték a bőrünket. :D Ezután a tó közepén mostunk hajat. :)

hot pool

 Kb. fél hét körül indultunk is Rotoruába vacsorázni. Sajnos a városból nem sokat láttam sötétben, de a szaga emlékeztetett Magyarországra, a termálfürdőkre. Imádtam belélegezni, míg a többiek fuldokoltak a ’’bűztől’’. :) A vacsora nagyon finom volt, lazacot ettem mindenféle ismeretlen kimondhatatlan nevű körettel. Majd elmentünk fagyizni a híres nevezetes fagyizóba, amiről mom azt mondta, ha vki eljön ebbe a városba, sosem hagyja ki. Én annyi fagyit még nem láttam egy helyen. Emellett parkolt egy kocsi. Nem lehetett kihagyni, hogy ne pózoljunk vele. :D

 Aztán elmentünk kocsikázni egy kicsit, míg dad és egy másik pasas söröztek dad szülinapja alkalmából. Olyan 11 körül indultunk haza, hulla fáradtan. :)

Vasárnap az első itteni híres sport kipróbálási napja volt. Elmentünk black water raftingozni daddel, Morganával meg Aylinnel. Kb. 120 dollárt kellett volna fizetni fejenként, de dadnek volt 3 ingyen jegye, úgy hogy csak a 4.-et kellett egymás között szétosztanunk, szóval az egészet 22 dollárból megúsztam. :))

 Amig mi vígan lubickáltunk a korom sötétben 60 méter mélyen, ilyen lények úszkáltak mellettünk.

 Persze ezt csak utólag tudtuk meg, mikor megkaptuk a vezetők által készített képeket. Oh meg bazi nagy pókok is voltak, de ezt is csak utána közölték… :’D Az egészet fánkkal és paradicsom levessel zártuk, majd indultunk haza. A haza fele vezető úton megálltunk néhány ’nevezetesség’ mellett. :)

 Amikor az egyik kivihez vezető úton száraz tehén trágyával teli legelőn kellett átcsörtetnünk, kicsit furcsálltam, hogy Aylin sosem kerüli ki őket. Csak úgy poénból megkérdeztem, tudja-e hogy mi ez (ki nem tudná…). Hát persze, hogy a válasz nem volt. :D Láttátok volna az arcát, amikor megmondtam neki. :DD

Délután csak tomboltunk a szobámban, bömböltettük a zenét. Nagyon fura, hogy ezt itt megtehetem, mivel mom egyenesen imádja a technot, r&b-t. :) Néha csak úgy bejön a szobámba és elkezd random táncolni…imádom. :) Este elmentek a csajok, úgy hogy sikerült befejeznem a csomózós karkötőt, amit dadnek csináltam.

Olyan éjfél körül fejeztem be, ezért a hétfői napom igen csak rossz hangulatban telt. Nem csak, hogy fáradt voltam, de zuhogott az eső. Mivel rossz kedvem volt, senki sem jött oda hozzám, sajnos ez mindig így van. Ezeken a napokon vagyok úgy, hogy leginkább lépnék egy nagyot, ezzel a lépéssel otthon találnám magam (azért csak egy lépés, mert nem akarok megint 2 napot utazni), ahol jól ismert arcok várnak tárt karokkal, ahol annyit beszélhetnék, hogy belefáradnék… Tudom, nincs még honvágyam, mivel az ennél az érzésnél sokkal rosszabb lesz, de ez az állapot sokszor rám tör. Nagyon fura belegondolni, hogy ez nem csak egy nyaralás. Most hogy már ez a 4. hetem, olyan ’mindjárt megyek haza’ hangulatom van, pedig tudom, hogy sok van még hátra. Leginkább még mindig a nyelvvel van bajom. Bármikor, amikor valami észrevételt teszek, meg kell tartanom magamban, mert nem tudom angolul elmondani. Ami még ennél is rosszabb, hogy amikor valami bajom van, nem tudom senkinek sem kiönteni a lelkem…felhívni Evelint, hogy találkozzunk a jól megszokott padon,  Grétát, hogy had menjek el hozzá, vagy Lisát, hogy beszéljük meg telefonon ingyen. :/ :) Egy szóval mindent magamban tartok, és egyedül megoldani. Tudom, hogy ez hasznomra válik, mert megerősödöm, önállóbb leszek tőle, de most leginkább visszafutnék a kontinenseken át Fehérvárra. :)

A szomorkássabb végét nem csak azért írtam hozzá az élmény beszámolómhoz, hogy kicsit könnyítsek a terhen, hanem azért is, hogy lássátok, az itt létem nem csak szórakozásról, lógásról, bulizásról szól. Szóval bárki, aki erre az életre szóló élményre vállalkozik, ezzel is számolnia kell. :)
Köszönöm, hogy végig olvastátok. :) Igyekszem most már hetente írni, és akkor talán nem lesz ilyen sok egyszerre! :)

Első két hetem itt :)

Nem is tudom, hol kezdjem. Először is bocsánatot szeretnék kérni, hogy csak most kezdtem el a blogom, de egyszerűen annyi más történt velem, hogy képtelen voltam erre is koncentrálni. Tudom, kicsit hosszúra sikerült, de remélem azért végig olvassátok. :)

Be kell hogy valljam, nem szerettem volna blogot írni, mivel szerintem ez túlságosan is személytelen. De miután közel ötven ember mondta: mindenképp tájékoztassam, hogy mi van velem, úgy döntöttem, hogy ez az egyetlen megoldás. Szóval 2012. február 22-étől egy évet kint töltök Új-Zélandon mindenkitől távol, hála az AFS Magyarországnak, hogy megszervezte, illetve a családomnak, hogy anyagilag támogattak. :) Most Tokoroában élek, egy akkora városban, mint kb. Mór, egy nagyon aranyos családnál és a Forest View High Schoolba járok hétköznaponként.

Mielőtt tovább olvasnád, egy fontos dolog amit tisztáznunk kell: ha nem ismerlek, most azonnal hagyd el ezt az oldalt. Ha viszont ismerlek, kérlek ha tudsz regisztrálj (jobb oldalt), hogy lássam olvasod-e kis unalmas Új-Zélandi kiruccanásomról szóló bejegyzéseim. :D Köszönöm. :) Ja és ha kérhetném, használd ki a hozzászólás részét is, meg persze Facebookon is várom az üzeneteket... :)

2012. február 22-23-24.(kiutazásom napjai):

Hát ez a nap volt az, amit mindig is vártam, kb. fél éve. Ugyanakkor tudtam, hogy megterhelő, fárasztó és szomorú lesz, és elképesztően jó! :) A búcsúzás szörnyű volt! Nem csak, hogy szarul éreztem magam, de még az emberek is megbámultak. Könyörgöm, mi az abnormális abban, ha egy ember könnyezik elbúcsúzáskor a reptéren??? -.- Aztán mikor bementem a transzferváróba, egyedül… Nem tudom közületek vált-e már valaki el egy évre mindentől. De sikerült összeszednem magam, és lefotóztam a Lufthanza gépet, amivel életemben először utaztam, teljesen egyedül.  Összességében iszonyat jó volt, aki már repült, tudja miről beszélek. Kis gép volt, úgy hogy éreztem, ahogy hirtelen felemelkedünk, belenyomódunk a székbe és aztán egy pillanatra súlytalannak érezzük magunk. Ezt mind már előtte is tudtam (gondolom ti is); de csak elméletben. Sajnos persze nem ablak melletti ülésem volt, hisz nem foglaltak nekem helyet a gépre. Ugyanakkor látni ahogy emelkedünk fel, (és kivételesen az amit néztem egy ablak volt-a valóság, nem pedig a youtube) még így is élvezhető volt. :D A szárnyakra rá volt írva, hogy ’please don’t go out to this area’. - Nem basszus majd kimegyek rá és szörfözök repülés közben! - :DDD
Repültünk és repültünk, aztán egyszer csak arra eszméltem, hogy elkezdett beszélni a pilóta. Sikerült legalább annyit megértenem, hogy hamarosan leszállunk (persze gondoltam is, hogy ezt mondja). Ááá annyira jó, amikor össze-vissza dob a gép…viszont amikor letette a kerekeit, sajnáltam, hogy nem éreztem semmi, eget rengető ütközést. :( :D  Na de azért nagyon jó volt mindent egybe véve. Mikor megérkeztük erre a k* nagy repülőtérre elkezdtem valamit makogni egy random embernek. Az elvezényelt a másik terminálba, mert ugye miért is lenne közel a következő gépem indulási kapuja. Amíg odaértem én kezes lábast játszottam, a repülőteres emberkék meg aktivitinek a rajzolós részét. ;) De végül csak oda találtam. Ezután már csak 5 és fél órát kellett várnom, hogy felszálljak a következő gépemre, ami bő 22 óráig tartott. :) Ja és kit találtam a repülőtéren? Egy AFS-es önkéntest, aki egy olyan leendő cserediákot keresett útba igazításhoz, aki ugyancsak Új-Zélandra indult. :) De sajnos nem ugyanazzal a géppel mentünk. :(

’Kis’ idő után végre beszálltunk a gépbe, ahol kaptam párnát, takarót, fogkefét, fogkrémet, szemfedőt, kaját, az ülés hátuljában meg volt TV. Egy szóval mindet, ami egy kényelmes, hosszú úthoz kell. Nem is csoda, még is csak Frankfurtból Sydneyig megy a gép. Itt viszont ablak melletti ülést kaptam, a szárnytól messzebb, mögötte. A kilátást nem részletezném, inkább berakok egy-két képet.

 Arról nem is beszélve, hogy közvetlenül mellettem nem ültek, csak a következő széken egy bácsi, akivel összehaverkodtam. Hál istennek, mert különben Singaporeban elvesztem volna. Olyan kb. 10 óra utazás után elkezdett megint dumálni a pilóta, én meg könnyeden oda se figyeltem, mondván, hogy aki Singaporeba jött, az leszáll a többiek tuti maradnak a fedélzeten. Na ja, hát persze hogy nem így történt. Mondja nekem a bácsi, hogy akkor majd találkozunk. Nézek…mondom nem ő is Sydneyig megy? Kiderült, hogy mindannyiunknak mennie kell, majd másfél óra múlva ismét be kell szállni egy másik kapunál. Ja és persze minden cuccal együtt raktak ki bennünket, még véletlenül sem könnyítettek meg a kb. 8 kg-os sporttáskámtól, az övtatyómtól, a kabátomtól, na meg a fényképezőgépemtől, mert hogy ennyi mindent kellett 2 napon keresztül cipelnem. Szóval túlestem a 3 leszálláson is mert mért ne, komolyan a végén még megunom. :) Körül néztem, számítógépet töltöttem, az egész cuccom rábíztam egy idegenre… Na jó azért elég rendesen be voltam szarva, hogy elviszi, de NEM. ;D Aztán ismét security control 2x, mert mért ne. Persze elfelejtettem kivenni a telómat a zsebemből ezért végig motoztak. Mi a szarért dolgoznak ott nők is? -.- :D Na mindegy. :( A gépen azt hittem, szétunom a fejem... Néztem filmet, játszottam a játékokkal, figyeltem a térképet, amin látszik hol vagyunk,  bámultam ki az ablakon, telefényképeztem 2 GBnyi kártyát, őőő, aludtam egy keveset, leszólítottam ausztrál srácokat… Szóval unalmas az élet! :/ :’DD

/Amúgy csajok nézzetek utána, hogy Ausztráliába mennyi most a repjegy és gyűjtsetek rá! De addig meg legyen a pénz amíg én itt vagyok kinn! Mondjuk jövő ősszel? ;D De most viccen kívül téll komolyan mondom. :) /

Singaporeból Sydneybe, Sydneyből Aucklandbe semmi részletezhető nem történt, vagy csupán már elfelejtettem. Ettem nagyon fincsi dolgokat, néztem mesét a gépen, tudtam netre menni a reptéren, (Láttam k*, öhömm nagyon helyes ausztrál srácokat ;) )…

Amikor Aucklanbe értünk, mondván minden rendben, beálltam az útlevél ellenőrző kapuba, majd mikor rám került a sor, kijelentették, hogy mehetek vissza, mivel nem töltöttem ki a belépési nem tom milyen papírt… Még az volt a szerencse, hogy egy másik csaj segített benne, mert hogy nem sokat értettem a szakszavakból. Majd vissza a sorba, fél óra állás ismét, aztán biocontroll, ahol felnyitották a bőröndöm a Busó maszk miatt… De nagy(on) nehezen megérkeztem. Elmentünk ebédelni, és ismét 2,5 óra utazás Tokoroáig. A kocsiba 5 perc se kellett, már is szundítottam. :D

2012. február. 24. (péntek):

Bonny

Cloudy

Egy kis leírás a helyről ahol lakom majd 1 évig. A ház gyönyörű, minden szoba más színű, úgy mint otthon. Az enyém sötétlila, citromsárga díszekkel. Azt hiszem pont nekem való. :D Az ágy kényelmes, csak rossz benne aludni, mert nem az én kis otthoni pihe puha imádni való ágyam. :D Majd megszokom… ;) A kert úgy ahogy van, baromi jó: nagy, tele van növényekkel, van benne egy lakókocsi meg egy motorcsónak, mert mért ne. Ja és akkor még nem is beszéltem a konyháról. A lényeg egy szekrényen van, ami tele van rágcsálni valóval. Szóval Evelin, én fogom nyerni a fogadást, azt az alma ízű gyerekpezsgőt. :D Már most készülhetsz gyűjteni rá! :D
A családról még nem is beszéltem. Az apuka tökéletes, az anyuka imádni való, a nővérem nagyon aranyos, az a fogadó testvérem akivel meg együtt járunk suliba, szintén nagyon kedves. Aztán még van két iszonyat cuki kutya. Azt egyik Cloudy, a másik Bonny.

2012. február 25. (szombat):

Ezen a napon elmentünk egy másik csajért a reptérre Rotoruába, aki mint kiderült, semmit nem tud angolul (kiv. Hi, Morgana, Brazil), szóval a mutogató készségem egyre csak fejlődik. :) Délután a fogadó testvérem bejelentette, lesz egy kis buli a megérkezésünk alkalmából, szóval készüljek fel, hogy itt lesz kb. 30 ember akinek be kell mutatkozzam. :) A party tényleg jó volt, bár az elején kicsit lapos, de ez így normális. :) Kijelenthetem, hogy imádom a google fordítót az értelmetlen fordításaival. Mivel állandóan visszakérdeztem, egy srác kitalálta, hogy beszélgessünk ezen keresztül. :) Annyira kis aranyos volt. ;D Szóval ez volt az első buli itt Új-Zélandon. :)

2012. február 26. (vasárnap):

Húúú imádtam ezt a napot. Délelőtt csak kipakoltam a bőröndből meg egyebek, viszont délután elmentünk a közeli tóra kneeboarding-ozni… :D

Hát az valami eszméletlen volt. Amikor csak mutatták, hogy mit hogyan kell, mondom ez tök egyszerű, mi ebben az élvezet. Na amikor nekem kellett ugyanezt megcsinálni, vagyis amikor a motorcsónak száguld, téged meg magával húz és te csak egy deszkába kapaszkodhatsz, így kell neked menet közben feltérdelni arra a deszkára… Az adrenalin szintem a magasban volt, de végül is megcsináltam elsőre. Szegény Morganának csak 4x-re sikerült. Utána meg elmentünk a meleg vizes forráshoz, ahol a víz kb. 36 fokos volt. El tudtam volna viselni egy egész napig. :D

2012. február 27. (hétfő):

Első nap a suliban… Szörnyű volt. Senkinek sem ajánlom. Amikor mindenki ismeretlen és oké, hogy próbálnak veled beszélgetni, de annyira gyorsan beszélnek, hogy nem érted. Na meg mindenfele kell vándorolnod abban a rohadt nagy suliban, olyan órákra, amikből semmit nem értesz. Hát elég unalmas volt, ott ülni és csak bámulni ki a fejemből, miközben mellettem halandzsáznak. De túl éltem. :)

2012. február 28. (kedd):

Ma sportnap volt a suliban, de nem olyan unalmas, mint otthon. Mivel az iskolában tartozol valamelyik csoportba a négy közül, amiknek a környező tavak a neveik, és különböző színeik vannak, az én csoportom színébe kellett beöltözni. A lényeg az, hogy minél idétlenebbül, viccesebbül nézz ki. Pl. nekem vettünk egy pompon lányos ruhát, meg pompont hozzá. De voltak ott angyalok, ördögök, tündérek, supermanek, spongya bobok, random alakzatok, legók, kutyák, Miki egerek, … :D Egy szóval nagyon jó volt! :) 

(Ó és ez volt az első leégésem itt. Sikerült megtapasztalnom, hogy milyen teljesen hámló homlokkal mászkálni Tokoroa utcáin… :D)

2012. március 1. (csütörtök):

Este suli buli volt, ahol super hősöknek lehetett beöltözni. Hát én Sziporka lettem a Pindúr Pandúrokból. 

Az hiszem ez volt az első alkalmam, amikor nagyon hiányoztatok. Annyira hiányzott a veletek való bulizás… a baromkodás, a random állatkodás. Amikor meguntam a táncot, automatikusan fordultam volna egy emberhez, hogy csak úgy dumáljak valamit. Aztán rájöttem, hogy csak azt tudom kérdezni, merre lehet üdítőt venni, meg hogy merre van a WC. Ja, nem volt túl kellemes… :(

2012. március 4. (vasárnap):

Megint elmentünk kneeboarding-ozni, és ismét jó volt. :) Csak hát rendesen szétfagytam. :D Amikor a motorcsónakkal száguldottunk valami kevésbé hullámzó helyre, volt rajtam egy hosszú gatya, hosszú ujjú póló, pulcsi, kabát… Na ezeket kellett levennem egészen amíg el nem értem a fürdőruháig, majd bele a hideg vízbe. Hát persze, hogy nem magamtól mehettem bele, hanem belelöktek. :D De azt hiszem igazán megérte. ;)